Ausztrália a juhok hátáról nézi a világot
Juhtenyésztés Ausztráliában
Ausztrália tehát a legnagyobb juh állománnyal rendelkezik, a földterületek 60%-át legelőként hasznosítják. Sajnos mára egy kicsit visszaesett ez az ágazat, a 2005-ben 101 milliós létszám 2009-re 73 millióra csökkent, a gazdák ugyanis elkezdtek áttérni a jobban jövedelmező gabonatermesztésre.
Ausztráliában a juhok nagy része, 85%-a merinó juh, melyet a gyapjáért tenyésztenek, a gyapjú nemesítésnek a központja ez a kontinensnyi ország. Ausztrália délkeleti államai, Viktória (ezt a gyapjút Port Philipp-nek nevezik) és Új Dél-Wales állítja elő a legfinomabb és legértékesebb gyapjút a világon.
Miért jobb az ausztrál merinó gyapjú, mint a magyar?
Azért fogtam cikkem megírásába, hogy egy kicsit jobban megismerkedhess azzal, miért az Ausztráliából érkező gyapjú nyersanyag a legjobb, illetve miben jobb, és ebből adódóan az Aranygyapjú ágyneműi és más termékei miért készülnek kizárólag ebből.
Ausztrália délkeleti tengerpartjának (Új- Dél-Wales, Viktória államok, és Tazmánia szigete) mérsékelt óceáni éghajlata, klimatikus viszonyai azok, melyek lehetővé teszik a merinói juhok természetes, ridegen tartását.
Az ausztrál merinó birka jóformán a nagy kiterjedésű legelőkön éli le életet, soha nem jön le azokról. A friss levegő, a jótékony napfény, és a kiváló táplálék miatt ilyen kiváló minden értékmérő tulajdonsága ennek a gyapjúnak.
Ezzel szemben a magyar merinót a zord télben istállóba hajtják. Amíg a legelőtől az istállóig megérkezik, a juh gyapjának tisztaságát a poros földutak veszélyeztetik leginkább.
A sötét, párás, meleg és levegőtlen istálló, az ammónia és a birkatrágya gőze a gyapjú besárgulását, befülledését és gyantásodását eredményezi.
Természetesen az irányelvek a magyar juhtartásban is a minél rövidebb istállózást, és a szabadtartást szorgalmazzák, valamint az istállózás kereteit szigorúan szabályozzák, mégsem lehet a magyar merinó gyapjú minőségét az ausztrálhoz hasonlítani.
Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert kérdezték már tőlem azt, hogy mi miért nem magyar gyapjú alapanyagot használunk.
Ehhez gyorsan hozzátenném, ágyneműink nyersanyaga Ausztráliából érkezik ugyan, késztermékké azonban Magyarországon válnak, itt szabják és varrják őket méretre.
Az ausztrál merinó gyapjú szálfinomsága
Amikor belebújsz kedvenc gyapjú ágyneműdbe, alapvető elvárásod lehet, hogy minél finomabb, simogatóbb és kényelmesebb legyen. Ezt a selymességet pedig a gyapjúszál finomsága határozza meg.
A Spanyolországból származó merinó juh, minden juhfajta közül a legfinomabb gyapjat adja, átlagosan 16 és 26 ezredmilliméter között van a szálak átmérője, a durvább gyapjat adó juhoknál ez 28 és 60 mikron között változik. A magyarországi merinók gyapjúszálainak vastagsága nagyobbrészt 23 és 25 mikron közötti. A tenyésztők célja a 20-22 mikronos finomság elérése.
Három csoportba oszthatjuk az ausztrál merinó juhokat, a "finomgyapjasnak" (superfine vagy extra fine) 16-20, a "középgyapjasnak" (medium) 20-24, a "durvagyapjasnak" (strong) pedig 23-25 mikron a szálátmérője. Az ausztrál merinó gyapjúszálak többségének átmérője 20-22 mikron.
Értékmérő tulajdonságok és rendement
Azonban nemcsak finomságában tér el az ausztrál merinó gyapja a többitől, gyapjának kiegyenlítettsége, illetve rendementje, vagyis tisztasága is sokkal jobb azokénál.
Ezek a jellemzők a textilipari feldolgozás szempontjából nagyon fontosak. A kiegyenlítettség azt jelenti, hogy a juh különböző testrészeiről lenyírt gyapjú szortimentuma nagyjából ugyanolyan.
A szortimentum szűkebb értelemben a gyapjúszál finomságát (vastagságát) jelenti, de tágabb körben a gyapjú mindazon tulajdonságaira is vonatkozik, melyek a gyapjú értékét meghatározzák.
Ezek a gyapjúszál finomsága, szakítószilárdsága, rugalmassága, nyújthatósága, zsugorodási képessége, szálhűsége, a színe, illetve a fénye. Viszont a finomság a többi jellemzőt is befolyásolja, ezért ma már inkább csak ezt jelöli a szortimentum terminus.
Az ausztrál merinó bundája egyenletesen jó minőségű, gyapjúszálai hasonlóak egymáshoz. Akkor kiegyenlített a bunda, ha a lapocka és a comb pehelyszálai között nincs 1 szortimentumnál nagyobb különbség.
Az ausztrál birka lenyírt bundájából többet tud hasznosítani a textilipar, ugyanis nagyobb mértékű a felhasználható, tiszta gyapjú rajta. A rendement-százalék mutatja meg, hogy a lenyírt zsíros bundában hány százalék a szokásos nedvesség tartalmú gyapjú. Ezt 17%-ban állapították meg nemzetközileg.
A magyar fésűsmerinó átlagos rendementje 35-36%, a többi fajtának 30 és 50% közötti, az ausztrálé pedig kimagasló, 50%, vagy még efelett. Utóbbi arról is híres, és azért is kedvelik nagyon, mert színe hófehér, a magyar merinó gyapja sárgásabb színárnyalatú.