Tolna, a sereghajtó: keveset és rosszul alszanak a megyében

Kevesen alszanak jól és eleget

Az országos statisztika szerint a felmérésben résztvevők 36%-a legalább 7 órát alszik (a WHO ajánlása 8 óra), ezzel szemben Tolna megyében ez az arány csupán 28%. Tovább rontja a helyzetet, hogy ebben a megyében kimondottan magas, 52% a rendszeresen felébredők aránya (országosan 44,3%). Ezek után nem annyira meglepő, hogy saját bevallásuk szerint egytől ötig terjedő skálán az alvásminőségük mindössze csak közepes (3,0 az országos 3,2-vel szemben).

Az országos átlag szerint a felmérés kitöltőinek 57,5%-a legfeljebb 3 nap ébred kipihenten, míg ugyanez a mutató Tolna megyében 64%! Ezzel összefüggésben az átlagos reggeli kipihentség is alacsonyabb: az egytől ötig terjedő skálán 2,8 az országos 2,9-cel szemben. Szóval, alvásminőség és mennyiség tekintetében bőven van min javítani. Azt már tudjuk tehát, hogy Tolna megye sajnos inkább lefelé húzza a statisztikákat, de hogyan alakulnak az országos átlagok?

Így (nem) alszik a magyar – országos eredmények

Helytelenek az esti rutinjaink

A felmérés kitöltői a lefekvés előtti egy órában, illetve közvetlenül az alvás előtt is a TV előtt és/vagy okoseszközökkel a kézben töltik az idejüket. Sőt, a válaszadók 13%-a ezeknek az eszközöknek a működése közben alszik!

A probléma az, hogy ezek az eszközök (Tv, számítógép, tablet, okostelefon) ugyanis olyan rövid hullámhosszú, ún. kékfényt bocsátanak ki, amely aktiválja a „belső óránkat”, ezáltal csökkenti az álmosságért felelős melatonin hormon termelődését. Ezek után nem annyira meglepő, hogy a válaszadók egy-harmadának (33%) több mint fél órába telik az elalvás, és az éjszaka sem túl pihentető.

Csak álom a 7-8 óra

Sokaknak nem csak az elalvás okoz nehézséget, de maga az alvás sem kielégítő: 30% kevesebb, mint 6 órát alszik éjszakánként. Ez már önmagában is sokkoló lehet, de a matek még hátra van: a WHO ajánlása szerint napi 8 órát kellene aludni, ami évi 2920 óra, avagy kb. 122 nap ágyban töltött időt jelent. Két órával kevesebb alvás esetén ez mindössze 91 nap, azaz minimum egy teljes hónap alváskieséssel kell számolni a 6 óránál kevesebbet alvóknál.

Sokan erre csak legyintenek, mondván, hogy ez mindössze alváskiesés, nem valódi időveszteség. Ez viszont óriási tévedés, hiszen a kialvatlanság komoly egészségügyi problémákat okozhat, többek között:

• 1 legyengül az immunrendszerünk, és több mint duplájára nő a rákos betegségek kockázata;
• 2 nő a szívroham kialakulásának esélye, illetve a szív- és érrendszeri betegségek valószínűsége;
• 3 kevés alvás hatására egy olyan hormon szabadul fel a szervezetünkben, amely folyamatos éhségérzetet vált ki, ami elhízáshoz vezethet.

Az alváshiány tehát valódi társadalmi, mi több, gazdasági probléma, ugyanis nem csak egyének szintjén jelentkezik, de bizony a munkahelyen is lecsapódik! Bár 10 kitöltőből „csak” három alszik ténylegesen keveset, minden második ember kevésnek érzi az alvásmennyiségét, közülük pedig 29% konkrétan a munkával, és azzal járó stresszel hozza összefüggésbe a kevés alvást.

Az elégtelen alvás 2 mérhető negatív következménnyel jár vállalati szinten: kieső munkaerővel és teljesítménycsökkenéssel. Az alváshiány okozta alacsony teljesítmény, és a munkatársak kiesése miatt tulajdonképpen munkanapok vesznek el. Arról nem is beszélve, hogy az alváshiány kedélyromboló hatása miatt a kialvatlan dolgozók kevésbé kedvelik a munkájukat, nagyban romlik az önkontrolljuk és még ellenségesebbé válnak. Nem kérdés tehát, hogy a hazai munkáltaknak is jól felfogott gazdasági érdeke, hogy a kollégák kipihentek legyenek. 

Nem mindenki alszik, mint a bunda

A felmérés arra is kitért, hogy hányan tudják végigaludni az éjszakát. Meglepően alacsony az arány, a válaszok alapján ugyanis 100-ból mindössze 8 személy alszik zavartalanul! Ráadásul a többiek közül 44% rendszeresen felébred. Jó hír viszont, hogy azon kitöltők közül, akik éjszaka felébrednek, 64%-uk könnyen visszaalszik, és a legtöbbek mindössze egy mosdólátogatás erejéig vannak ébren.

Sokaknál viszont ennél árnyaltabb a probléma, ugyanis a válaszadók 16%-a olyan egészségügyi problémával küzd, ami befolyásolja az alvását. Sőt, a kitöltők 37,6%-a valamilyen alvás közbeni rendellenességben, alvászavarban is szenved! Szerencsére a legtöbben „csak” horkolnak, ami inkább a hálótársaknak okoz kellemetlenséget, és az esetek nagy részében könnyen orvosolható. ☺

Mit használnak a rosszul alvók?

Kb. minden ötödik kitöltő (21%) használ valamilyen alvást segítő eszközt, a legtöbben a közvetlen alvási környezetükön javítanak speciális párna, illetve matrac segítségével, és sokan választanak természetes megoldást, pl. gyógynövényeket, teákat és illóolajokat. Az „egyszerűbb” megoldások mellett viszont az alvást segítő eszközök használói közül 23% gyógyszert vesz be.

A reggelek is nehezen indulnak

A felmérésben egytől ötig terjedő skálán (teljesen fáradt – teljesen kipihent) lehetett jelölni, hogy hogy érzik magukat az emberek reggelente. Sajnos többen vannak a fáradta(bba)n ébredők (33,3%), mint a kipihent(ebb)ek (25,6%), emiatt átlagosan csak közepesen kipihentek reggelente a válaszadók. Ami aggasztóbb, hogy 10-ből átlagosan 6-an egy héten legfeljebb három nap kezdik kipihenten a napot, tehát a kialvatlanság minimum 1 munkanapot érint.

Mit lehet tenni? Mi segíthet?

A helyes rutinok kialakítása, és elektronikus eszközök mellőzése lehet az első lépés, de szükség lehet némi extra segítségre is: a támogató alvási környezet kialakításában a Matrackuckó tud segíteni! Mi több, az Aludj jól, Magyarország! Program részeként a munkáltatóknak kidolgozott kedvezményprogrammal a magyar cégek Álom munkahelyekké válhatnak!

A felméréssel kapcsolatos további információkért, illetve az Aludj jól, Magyarország! Program részleteivel kapcsolatban a program megálmodója, Id. Hahn Gábor Zsolt áll rendelkezésre.

Elérhetőségek:

Id. Hahn Gábor Zsolt

e-mail: info@matrackucko.hu

telefon: +36202517979

www.aludjjolmagyarorszag.hu