Aludj jól, Somogy megye! - Alvásfelmérés 2021
Harmadrészt, mert az alvás az egyetlen lehetőség arra, hogy az immunrendszerünk feltöltődjön, és újraértékelje, hogyan tudja leghatékonyabban támadni a szervezetbe jutó „behatolókat”, a vírusokat és a baktériumokat. Az alvás tehát egy csodálatos orvosság. Ráadásul ingyen van, mi mégis elszalasztjuk bevenni belőle a teljes dózist estéről estére.
Teljes dózis - 90 perc 4 felvonásban
Négy ismert alvási szakasz van, és ahhoz, hogy a pihenésünk teljes legyen, mind a négyen át kell mennünk, ugyanis mind a négynek megvan a maga funkciója. A koronavírus miatt az egyik ilyen fontos funkció a citokin nevű fehérje előállítása. A citokin segítségével az immunrendszerünk képes arra, hogy a megfelelő antitesteket irányítsa a vírusfertőzés felé.
Amennyiben ezen a négy alvásszakaszon nem megyünk át legalább ötször (!) éjszakánként, szervezetünk kevesebb antitestet lesz képes mozgósítani. Mivel egy teljes alvásciklus nagyjából 90 perc alatt zajlik le, így napi 7-8 óra alvásra lenne szükségünk.
Sajnos nagyon sokan nem alszunk ennyit, pláne nem mélyen. A fejlett országok lakosságának a kétharmada ennél kevesebbet pihen naponta, de a magyarok 66%-a is 7 óránál kevesebbet alszik éjszakánként. (Sőt minden 3. magyar jó, ha 6 órát alszik esténként.)
A Matrackuckó Alvásszaküzletek-hálózat, a tavalyi évhez hasonlósan, az Aludj jól, Magyaroroszág! Program keretében idén is elindította országos kutatását, amelyben arra keresi a választ, hogy hogyan is alszunk mi magyarok a járvány idején? A válaszadók 15%-a panaszkodott arra, hogy sokkal fáradtabbnak érzi magát, 10%-a számolt be arról, hogy többször ébred meg éjszakánként, 7%-a pedig azt jelezte, hogy nehezebben tud elaludni a COVID-19 előtti helyzethez képest. Pedig meglehet, hogy épp az alvás az egyik leghatásosabb ellenszerünk a vírussal szemben.
1 óra alvásmegvonás
A tavaszi óraátállítások utáni napon – amikor is 1 órát bukunk az alvásidőnkből (talán idén utoljára) – 24%-kal többen kapnak szívrohamot, mint más napokon, és a halálos balesetek, de még az öngyilkosságok száma is megugrik.
Ha egyetlen óra alvásmegvonás ilyen hatással van a szervezetünkre, akkor már nem is olyan meglepő, hogy az alvászavar a fájdalom után a második leggyakoribb panasz, amivel orvoshoz fordulunk.
Mindössze 1 évszázad alatt az ember hátat fordított a megfelelő alvás biológiai szükségletének. A mai ember mintegy 1,5 órával alszik kevesebbet, mint egy évszázaddal előtti őseink.
A kialvatlanság húrját feszíthetjük egy ideig, de egyszer el fog szakadni. Az alvás ugyanis nem olyan, mint egy bankszámla. Nem halmozhatjuk fel az adósságot, hogy aztán majd valamikor visszafizessük.
A diagnózis: társadalmi jetlag
A jetlag (ahogy eddig ismertük): amikor hosszú repülőutakon az időzónák gyors átlépése miatt a szervezet bioritmusa felborul, így a test “belső órája” totál elállítódik a nappalok és éjszakák váltakozásához képest. A társadalmi jetlaghez nem kell repülőre ülnünk, elég, ha túltoljuk az estéket – és 11 óra után fekszünk csak le, mint a honfitársaink egynegyede - így másnap csak az ébresztőóra hangjára vagyunk képesek felkelni.
A belső biológiai óránk a mesterséges időeltolódás miatt felborult. Így nem csoda, hogy minden 3. felnőttnek már az elalvással is gondja van. Ez az, amikor a lefekvés után 20 perc múlva még mindig álmatlanul forgolódunk az ágyban azon kattogva, hogy: mennyi az idő, és milyen bosszantó, hogy nem tudok elaludni… meg hogy ettől másnap még fáradtabb leszek… (szerintem ismerős).
Az Aludj Jól Magyarország alvásszakértője a következőt tanácsolja erre az esetre: „Ne feküdjünk ébren az ágyban! Fel kell kelni, át kell menni másik helyiségbe, és mással kell foglalkozni, míg el nem álmosodunk. Agyunk ugyanis gyorsan összeköti a hálószoba fogalmát az éberség helyszínével, ezért ezt a képzettársítást mindenképp meg kell szakítanunk.”
Nemcsak hogy nehezen jön álom a szemünkre, és keveset alszunk, de még azt is csak több részletben tesszük. Az igazán pihentető, egész éjszakás alvás pedig csak keveseknek adatik meg.
A társadalmi jetlag miatt, a magyarok több mint fele ritkán, vagy soha nem érzi úgy, hogy eleget aludt volna, és tíz felnőttből mindössze 3 tartja az alvását pihentetőnek.
Az elégtelen alvásnak sokszor banális oka van, hogy túl száraz a levegő, hogy nem jó az ágynemű anyaga, vagy éppen túl meleg a szoba. A legtöbben túlságosan melegen tartjuk a hálószobánkat: 21-22 Celsius fokon. Ez nem csak azért probléma, mert nehezebben jön szemünkre az álom, de mert a melegebb szobában az oxigén szint is alacsonyabb. A sikeres elalváshoz – nagyjából 1 Celsius fokot – kell csökkennie testünk belső, un. maghőmérsékletének. Ehhez pedig egy átlagos hálóruha és takaró mellett 18,5 Celsius fok számít ideálisnak.
Ezért, amikor ma lefekszünk, tegyük fel magunknak a kérdést: Vajon a matracunk is azt szeretné, hogy végre kipihenjük magunkat? És aludjunk rá egyet.
Az alvásnál nincs jobb dolog
Az egészséges élet szentháromságának legfontosabb alkotóeleme az alvás.
Egyetlen éjszakányi rossz alvás akár 70%-kal is csökkentheti immunsejteink aktivitását, olyan mértékű testi és lelki károkat okozva, amelyek mellett egynapi étel-, vagy mozgásmegvonás hatásai eltörpülnek.
Az alvás a leghatékonyabb eszköz a szellemi és testi egészségünk napi szintű helyreállítására – egyben ez az anyatermészet eddigi leghatásosabb kísérlete a kórokozókkal, baktériumokkal, vírusokkal szembeni önvédelmünkre.
Aludjunk jól, és tegyünk meg mindent, amit lehet, hogy kihozzuk az immunrendszerünkből a legtöbbet – most sok múlhat rajta!
És ha az ideális alvási környezet kialakításában szakértői tanácsokra van szükségünk, abban a Matrackuckó tud segíteni.